Nincs több felújítási támogatás: mi változik ősszel?

Röviden

• 2026. június 30-án lejárt a Vidéki Otthonfelújítási Támogatás igénylési határideje; azóta egyetlen lakossági otthonfelújítási program sem fogad új jelentkezést.
• Új, országos felújítási konstrukció indításáról hivatalos bejelentés eddig nincs.
• A megszűnt támogatás a számlával igazolt költség felét térítette, legfeljebb 3 millió forintig, az 5000 fő alatti preferált kistelepüléseken.
• Az elszámolás számlaalapú volt — ez évekig arra ösztönzött, hogy inkább új, számlás anyagot vegyünk. Ez az ösztönző mára eltűnt.
• Az árak közben nem estek: az építőipar termelői árai 2026 II. negyedévében 5,3%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál (KSH).

Idén ősszel először fordul elő évek óta, hogy egy magyar háztartás úgy vág bele egy felújításba, hogy közben semmilyen nyitott állami felújítási támogatásra nem számíthat. A pénz így az első forinttól az utolsóig saját pénz — és ez nem csak a felújítás méretét írja át, hanem azt is, honnan érdemes anyagot venni.

Mi zárult le június 30-án?

A Vidéki Otthonfelújítási Támogatás igénylési határideje 2026. június 30-án lejárt. A kormányhivatalok az utolsó két napon, június 29-én és 30-án 8:00 és 20:00 között hosszabbított nyitvatartással fogadták a kérelmeket. Azóta lakossági otthonfelújítási program nem fogad új jelentkezést.

Arról, hogy indul-e új, országos lakásfelújítási támogatás, hivatalos bejelentés egyelőre nincs. A jelenlegi állapot tehát nem szünet, hanem egyszerűen: nincs nyitott program.

Mit adott a támogatás, és mit kért cserébe?

A támogatás a számlával igazolt felújítási költség felét térítette vissza, legfeljebb 3 millió forintig. Az 5000 fő alatti, preferált kistelepüléseket célozta. Jogosult volt a gyermeket nevelő család, 2025. március 26-tól pedig több nyugdíjtípus jogosultja is: az öregségi nyugdíjas, a nyugdíjkorhatár feletti özvegyi nyugdíjas és a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülők.

Volt azonban egy szerkezeti feltétel is, amiről ritkábban esik szó. A konstrukció utólagos térítés volt: a lakos előbb elvégeztette a munkát, kifizette a számlákat, és csak ezután, a befejezéstől számított 60 napon belül igényelhette a pénzt a Kincstártól.

És volt egy még kevésbé ismert szabály. Az elszámolásban az anyagköltség és a vállalkozói díj 50–50 százalékos arányban szerepelhetett, azzal, hogy a kisebbik költségcsoportba tartozó számláknak legalább 25 százalékot ki kellett tenniük. Vagyis csak anyagszámlával nem lehetett kimeríteni a keretet: a munkadíjnak is meg kellett jelennie.

Ez a részlet a támogatás logikájának lényege — és pontosan ez az, ami mára nem köti a kezünket.

Miért számít ez éppen az anyagvásárlásnál?

Mert a számlaalapú elszámolás évekig büntette a számla nélküli anyagot. Ha a visszatérítés a számlán múlt, akkor minden forint, amit magánszemélytől, számla nélkül költöttünk bontott cserépre vagy megmaradt szigetelésre, kiesett az elszámolható körből. A használt anyag olcsóbb volt — de a felét nem kaptuk vissza, és a 25 százalékos alsó korlát miatt az arányokat is boríthatta.

Ez a torzítás megszűnt. Mára ugyanaz a 100 000 forint pontosan ugyanannyit ér, akár építőanyag-kereskedésben, akár magánszemélytől költjük el. A döntés visszakerült oda, ahová való: melyik anyag jó a feladatra, és mennyibe kerül.

Nem arról van szó, hogy a bontott anyag hirtelen jobb lett. Arról van szó, hogy megszűnt egy adminisztratív ok, ami eddig ellene szólt. Aki eddig azért vett újat, mert az elszámolás úgy kívánta, annak érdemes újra végigszámolnia a saját projektjét — a használt építőanyag vásárlásának menetéről külön útmutatónk van.

Közben az árak nem mentek lejjebb

A támogatás eltűnt, a drágulás nem. A KSH augusztus 13-i gyorstájékoztatója szerint 2026 II. negyedévében az építőipar termelői árai 5,3%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez az a szám, amit a felújító a számláján is lát.

A termelési oldal eközben gyengült: júniusban az építőipari termelés volumene nyers adaton 1,2%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 5,0%-kal maradt el az előző évitől. A június végi szerződésállomány 0,4%-kal volt kisebb a 2025. júniusinál.

Kevesebb munka, mégis magasabb ár — erről a látszólagos ellentmondásról és arról, mit jelent a kivitelezői kapacitásra, részletesen írtunk a KSH augusztusi építőipari adatai kapcsán.

A lényeg ebből a felújító szempontjából egy mondat: a támogatás kiesését nem fogja kompenzálni egy árcsökkenés.

Mit jelent ez forintban a piactéren?

A megtakarítás ezentúl a beszerzésen múlik, nem a visszatérítésen. Így néznek ki a jelenlegi árak a saját kínálatunkban — a sávok szélessége önmagában is beszédes:

• Hőszigetelés: 500 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjed az ársáv. A sáv alján kasírozott üveggyapot 500 Ft, feljebb grafitos, 12 cm-es szigetelő 6 500 Ft, Knauf fújható szigetelés 15 000 Ft. A megmaradt és bontott szigetelés tipikusan építkezés végi maradék, nem bontásból származó anyag.
• Homlokzati nyílászáró: 10 000 és 180 000 Ft között mozognak az árak. Egy 120×60 cm-es DUFA fa bukó ablak 24 000 Ft, egy bontott műanyag erkélyajtó (210×85 cm) 50 000 Ft, három új, bontatlan gyári fa ablak együtt, féláron 180 000 Ft.
• Falazótégla: 5 Ft-tól 180 000 Ft-ig. YTONG 10-es falazó elem 12 000 Ft, Porotherm 38-as tégla 19 000 Ft — utóbbiak jellemzően raklapos vagy kimért maradékok.
• Tetőcserép: 0 Ft-tól 295 000 Ft-ig. A sáv alján ingyen elvihető bontott cserép és bontott tetőgerenda is akad — általában ott, ahol a tulajdonosnak a tárolás drágább, mint maga az anyag.

Ezek a meghirdetett teljes árak, nem egységárak: egy csomag lehet pár darabnyi vagy egy egész raklapnyi mennyiség. A tényleges összehasonlítás mindig egységre — darabra, négyzetméterre vagy raklapra — vetítve működik.

Mire figyelj, ha számla nélkül veszel anyagot

A számla hiánya nem jogi probléma, hanem elveszített biztosíték. Magánszemélytől vásárolni teljesen szabályos, de három dolgot érdemes tudni.

Az első: nincs gyártói garancia és nincs szavatossági igény. Ami megérkezik, azt kapod. Ezért nézd meg személyesen, és nézz meg többet, mint amennyire szükséged van — bontott anyagnál a törésarány normális.

A második: nincs áfalevonás, és nincs mit benyújtani. Ha bármikor mégis indul új támogatási program, egy magánszemélytől vett anyagot jó eséllyel nem lehet majd elszámolni. Aki komolyabb összegben tervez, érdemes vegyesen gondolkodnia: a látható, szerkezeti részekhez számlás anyag, a kiegészítőkhöz és a pótlásokhoz bontott.

A harmadik: tartószerkezethez ne vásárolj állapotfelmérés nélkül. Gerenda, födémelem, áthidaló esetében az anyag korábbi terhelését nem lehet ránézésre megítélni — ezt bízd szakemberre. Ugyanez igaz az újrahasznált anyagok megfelelőségi kérdéseire is, amelyekről az EU építésitermék-szabályozása kapcsán írtunk.

Két olvasó, két teendő

Ez a változás két embert érint másképp.

Ha először nézel használt anyagot: kezdd egy olyan anyaggal, ahol a hiba olcsó. Járólap, csempe, szigetelés, kerítéselem — ezeknél a rossz döntés néhány tízezer forint, nem egy megbontott tető. Nézd meg élőben, kérj pontos méretet és mennyiséget, és számold ki, hány négyzetméter kell valójában, mielőtt indulsz. A szigetelés kategóriában jól látszik, mekkora a szórás ugyanazon anyagfajtán belül.

Ha van a telkeden maradék: mára nagyobb az esélye, hogy elkel. A támogatás megszűnésével több felújító keres alternatívát az új anyag mellé, és az építkezési főszezon vége — augusztus–szeptember — hagyományosan az az időszak, amikor a megmaradt anyag piacra kerül. A raklapon álló zsák, a maradék tíz négyzetméter csempe vagy a kibontott, de ép nyílászáró jellemzően nem attól nem kel el, hogy nincs rá kereslet, hanem attól, hogy senki nem tud róla.

Gyakori kérdések

Lesz-e új otthonfelújítási támogatás?

Erről hivatalos bejelentés eddig nem érkezett. A hiteles információ forrása a Magyar Államkincstár és a hivatalos kormányzati tájékoztatás — érdemes ezeket figyelni, nem a másodkézből terjedő híreket.

Elszámolható-e még a korábban elvégzett felújítás?

A program szabálya szerint az igénylést a munka befejezését és a számlák kifizetését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2026. június 30-ig lehetett benyújtani. A határidő lejárt; egyedi ügyekben a Kincstár ad tájékoztatást.

Miért nem adnak számlát a bontott anyagról?

Mert az eladó jellemzően magánszemély, aki a saját, korábban megvásárolt anyagát adja tovább. Ez szabályos — csak épp nem keletkezik belőle olyan bizonylat, amit vállalkozás vagy támogatás felé el lehetne számolni.

Megéri-e halasztani a felújítást?

A KSH adatai alapján az árcsökkenésre nincs jel: a termelői árak II. negyedévben 5,3%-kal emelkedtek éves összevetésben. A halasztás önmagában tehát nem takarít meg pénzt; a beszerzés módja igen.

Összegzés

A támogatás megszűnése rossz hír a felújítási költségvetésnek — de egyben feloldott egy évek óta élő torzítást. Amíg a visszatérítés a számlán múlt, a számla nélküli anyag automatikusan drágábbnak számított, mint amilyen valójában volt. Ez a szempont kikerült az egyenletből, és marad a lényeg: mi jó a feladatra, mennyibe kerül, és milyen állapotban van.

Aki idén ősszel felújít, annak a spórolás egyetlen helye maradt: a beszerzés.

Utolsó frissítés: 2026. 08. 25. — Az árak a piactér 2026. augusztus 25-i kínálatából származnak, tájékoztató jellegűek.